A legerősebb, egyúttal a legagresszívebben terjedő allergének egyike Európában: a parlagfű. Magja, ha talajba jut, akár 30 évig is csíraképes marad, s egy parlagfűtő 60 ezer magot is termelhet egy évben.

A védekezés egyik útja, hogy megelőzzük a virágzást - kaszálással, irtással vagy más módon. A gyomnövényt begyűjtéskor érdemes gyökerestül kiemelni.

Parlagfű-mentesítési hetet szervez Debrecenben és körzetében 2009. június 22-július 3. között az ÁNTSZ Debreceni Kistérségi Intézete és a Közigazgatási Hivatal.

A begyűjtött vagy lekaszált gyomnövényt - ugyanúgy, mint tavaly - a Debreceni Művelődési Központ Józsai és Homokkerti közösségi Házába szállíthatják az akció résztvevői, akik ajándékot kapnak a segítségért cserébe. Debrecen-Józsán 10.00-18.00 óra között, a Homokkertben 10.00 és 17.00 óra között veszik át a parlagfüvet.

A gyűjtéshez zsákokat kérhetnek a résztvevők a két intézményben az akció kezdetétől.

Parlagfű-mentesítési hét: 2009. június 22-július 3.

Fogadó helyszínek:

A Debreceni Művelődési Központ Józsai Közösségi Háza: 10.00-18.00 óra között (Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalbvi u. 9., tel: 52/ 386-137

A Debreceni Művelődési Központ Homokkerti Közösségi Háza: 10.00-17.00 óráig (Debrecen, Szabó Kálmán u. 68., tel.: 535-166)


A növényről

"A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákjuk szürkészöld. A színén és a fonákján is sűrűn szőrözöttek, a fonákon található szőrzet hosszabb a színen levőknél. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. A parlagfű termése változatos alakokat ölthet.

Magassága szintén nagyon változatos. A kifejlett növény a 150 cm-t is meghaladhatja a kukorica- vagy napraforgótáblákban.
Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, amelyből az oldalhajtások sűrűn ágaznak el. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van.

Minden egyes növény magról kel ki, és magtermésének beérlelése után elpusztul. Magyarországon március végén indul meg a kelése, áprilisban már tömegesen jelenik meg. Április-május hónapokban az éves kikelő mennyiség nagy része kibújik, de ezután is csökkenő intenzitással folyamatosan kel az őszi fagyokig.
A magvak csírázásához a napszaknak megfelelően 10-20 C fokos hőmérséklet a legkedvezőbb. A talaj felmelegedésével megindul a csírázás. Fény hatására gyorsabb a csírázás, de fény nélkül is képes csirázni.

A növények legintenzívebb növekedési időszaka júliusban van. Ezután növekedése lelassul, és virágozni kezd. Porzós virágai már július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később.
A termős virágok beporzását a szél végzi. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és agusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.
A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3-4 ezer csíraképes magot érlel, de előfordulhat 60 ezer darabos termésszám is egyetlen tövön.
A termés érését először egy január végéig tartó nyugalmi állapot követi, aminek az őszi kicsírázás meggátlása a célja, majd a nyugalmi periódus második részében a már csírázásra kész termés várakozik a tavaszi felmelegedésre."

(Idézet helye: http://www.allergiainfo.hu/inda21p.html)